22. forduló: Monor-Újpest FC-220Volt 14-2 (6-1)

Hiába szereztünk vezetést a mérkőzésen és játszottunk jól tulajdonképpen 30 percen keresztül, a kevés cserével érkező minkét félidő végére elfáradó csapatunk végül kiütéses vereséget szenvedett. Szorosabb mérkőzésre számítottunk, még annak fényében is, hogy a héten elváltak Lajkó Ferenc vezetőedző és az Újpest FC-220Volt útjai, illetve tudtuk, hogy továbbra sem tud a csapattal tartani az egész szezonra kidőlt sérültek közül Bellér Bence, Morvai Gábor és Juhász Tamás, valamint a hetek óta az edzésről hiányzó Ivanics Bence és Pál Zsolt sem, sőt most még első számú kapusunk Igar Roland és új igazolásunk Garami Mátyás sem állt a csapat rendelkezésére. Ez így összesen már majdnem kétsornyi hiányzó, amelyet nem bírtunk el.

A bevezetőből kitűnik, hogy nem túl kedvező előjelekkel vártuk a télen alaposan megerősödött Monor otthonában a mérkőzést. A rendkívül szokatlanul csúszos parkettás talajon azonban remekül működött a héten először gyakorolt védekezésünk. Ziccerig szinte alig jutott el a rögtön támadólag fellépő házigazda csapat, a veszélyes távoli lövéseket pedig Kaczor Gábor magabiztosan hárította. Kontráinkban mindannyiszor benne volt a veszély, Torma és Grenyó is egy az egyben lépett ki 0-0-nál és de mindketten elhibázták. A 9. percben aztán már nem hibázott a házi góllövőlistán élen álló Torma László és lapos lövésével megszereztük a vezetést. Sokáig nem örülhettünk, még ebben a percben egyenlített a Monor, először sikerült átjátszaniuk a védelmünkön a labdát és közelről Szentgyörgyi egalizált. A gól után sem estünk szét, pedig ekkor már alaposan kifáradtak a mieink, ám a félidő hajráját már nem sikerült bírni és gyakorlatilag 5 perc alatt eldöntötte a meccset a hazai alakulat.

Szükségesnek véljük még megjegyezni, hogy a 17. percben Torma László szabálytalan becsúszása után (amelyért sárga lapot kapott), csapatkapitányunk hiába nyújtotta kezét az ellenfél játékosának, Szalai Zoltán rendkívül sportszerűtlenül a játékvezető és mindenki szemére jól láthatóan beleköpött játékosunk tenyerébe. Futó Tamás játékvezető azonban mindössze sárga lappal büntette a súlyos sportszerűtlenséget elkövető hazai játékost. Történt mindez 4-1-nél, ahol a kiállításnak köszönhetően akár felzárkózhattunk volna a félidőre.

A második félidőre Ivanics László állt a kapunkba. S bár ez a játékrész gyors monori góllal kezdődött, úgy tűnt sikerült a szünetben rendezni a sorokat és kifújnia magát a csapatunknak. Kissé kiegyenlítettebb lett a játék is, mindkét csapat előtt adódtak helyzetek. A félidő utolsó öt percére azonban ismét elfáradtunk, szétesett az addig jól működő védekezésünk és tulajdonképpen a hazai csapat futószalagon gyártotta a gólokat. Öt perc alatt 5 gólt kaptunk és ezzel kiütéses lett a vereség. És ami ilyenkor lenni szokott, semmi nem jött össze, Kolena Norbert még kisbüntetőt is hibázott a meccs végén.

Megérdemelt hazai győzelem született, a Monor taktikailag már sokkal előbbre jár a mieinknél, ez a meccs folyamán érezhető is volt. Ám a 17. percben történt óriási játékvezetői hiba döntően befolyásolta a mérkőzést. Ha nem is elsősorban az eredményben (bár ott lehetőségünk lett volna felzárkózni), hanem a mérkőzés szellemiségét tekintve.

Legközelebb a Viharsarok látogat hozzánk március 18-án hétfőn. Idegenben 5-3-ra kaptunk ki az addig otthon százszázalékosan teljesítő békécsabaiaktól. Remélhetőleg csapatunknak addig sikerül megfelelő edzőt találnia, akinek segítségével fel tudunk készülni a hátralévő találkozókra, amelyeken már újra eredményesen szerepelhetünk.